A képzés szerkezete

Osztatlan tanárképzés az ELTE-n

Egyetemünkön a tanárképzés mindig kiemelt, különleges helyet foglalt el, hagyományai több évszázadosak, gyökerei az 1700-as évekig nyúlnak vissza. A leendő tanárok képezésére már a jezsuiták tartottak fenn úgynevezett repetensi (tanárjelölti) tanfolyamokat [1], Mária Terézia pedig 1775-ben külön ösztöndíjat állapított meg nekik, majd 1777-ben felállította a tanárjelöltek collegiumát és a vezetésüket „a karok legkiválóbb tanáraira bízta”[2]. Sok rendkívüli tudású és tehetségű tanárt, szakembert, tudóst, írót, költőt, államférfit adtunk Magyarországnak – Egyetemünk tanára volt névadónk báró Eötvös Loránd is. Itt folyik – a különböző történeti korszakokra visszatekintve is – az ország legmagasabb szintű tanárképzése. Nálunk tanulnak az ország legkiválóbb hallgatói, ezért kiemelt figyelmet szentelünk tehetségük kibontakoztatásának, fejlesztésének. Célunk olyan tanárok képzése, akik szaktárgyuknak mélyen képzett, szakavatott művelői, és rendelkeznek azzal a pedagógiai, pszichológiai és szakmódszertani tudással, amelyet kulturális, társadalmi és gazdasági környezetük elvár tőlük.
2013 szeptemberétől a tanári pályára készülő fiatalok úgynevezett „osztatlan” képzési rendszerben végezhetik egyetemi tanulmányaikat. Ez azt jelenti, hogy a diákok az érettségit követően, alapképzési tanulmányok nélkül, azonnal megkezdhetik tanári képzésüket. A képzés két szakon folyik. A szakok párosításánál nagy előnyt jelent, hogy Egyetemünk azon kevés képzőhelyek közé tartozik, amely a közismereti tanárképzés legszélesebb választékát kínálja a természettudományi, a bölcsészettudományi és az informatikai képzési területeken. Meghirdetett szakjaink száma közel 30, melyek közül a szakpárosítások lehetősége szinte korlátlan, a jelentkezők több mint 200 szakpárosításból választhatnak. Többek között ezért is az ELTE a legjobb választás a pedagóguspályát választók számára.

Az osztatlan tanárképzés szerkezeti felépítése

A közismereti tanárképzésben tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető, amelynek három formája van: 4+1 éves, 4,5+1 éves, valamint 5+1 éves képzés. A plusz egy év a szakmai gyakorlatot jelenti. A 10 féléves képzésben általános iskolai, a 11 féléves képzésben vegyes (általános és középiskolai), a 12 féléves képzésben középiskolai tanár szakképzettséget lehet szerezni. A képzés szerkezetét az 1. ábra szemlélteti.
Az osztatlan tanárképzés (mindhárom képzési formában) egy 6 féléves közös képzési szakasszal kezdődik. Abban az esetben, amikor az adott tanári szakképzettségből általános iskolai és középiskolai tanárképzés is meghirdetésre kerül, akkor a közös, hároméves alapozó szakasz alatt a hallgatónak kell eldöntenie, hogy a két tanári szakképzettséget milyen képesítéssel kívánja megszerezni. A döntésnél érdemes mérlegelni a tanári diploma megszerzése utáni lehetőségeket. A tudományos pályát választókat több doktori iskola várja, a gyakorlat felé fordulók pedig a tanártovábbképzések rendkívül gazdag kínálatából választhatnak.
Forrás: tkk.elte.hu

A 2013. évi általános felvételi eljárástól a felsőoktatási intézményeknek újra lehetőségük van osztatlan tanárképzések indítására. Ennek megfelelően az ELTE TTK-n mind a 6 természettudományos tanári képzés elindul. Ezen felül nem csak természettudományos tanári szakirány társítható természettudományos szakhoz, hanem bölcsészettudományi képzési területhez tartozó szak is . A Karunkon oktatott osztatlan tanári szakokra jelentkezők tehát - hazánkban egyedülálló módon - 161 szakpárosítás közül választhatják ki a képességeiknek, érdeklődési körüknek és elhivatottságuknak megfelelő szakpárt. Mindezen felül lehetőséget kínálkozik, hogy a jelentkezők eldöntsék, hogy a 4+1 vagy az 5+1 éves képzésen kívánnak rész venni, hiszen az ELTE mind az általános iskolai tanárok képzésében, mind a középiskolai tanárképzésben élen jár.

Indított természettudományos tanárképzéseink (MEd):

  • biológia tanár
  • fizika tanár
  • földrajz tanár
  • kémia tanár
  • környezettan tanár
  • matematika tanár



A 2013/2014-es tanévtől kezdve az osztatlan tanárképzés koordinációs feladatait az ELTE Tanárképző Központja látja el, így a felvi.hu oldalon is az ő nevük alatt kell keresni a meghirdetéseket. A felvételi részét képező pályaalkalmassági vizsgálattal kapcsolatos információk is a Központ honlapján érhetőek el.

A BSc képzésekre épülő tanárképzés (MA) alapvetően kétszakos, de néhány esetben azonban lehetőség van egyszakos tanári képesítés megszerzésére is:

  • Szakmai és művészeti tanárképzés esetén (pl. mérnöktanár, tánctanár);
  • Korábban szerzett főiskolai vagy egyetemi szintű tanári képesítés birtokában
  • Nem tanári (azaz kutatói) mesterszak mellett vagy annak elvégzése után - (valószínűleg ez utóbbi érinthet többeket), pl., aki megszerzett vagy éppen hallgatott biológus MSc oklevelét szeretné biológiatanárival kiegészíteni.

A klasszikus kétszakos tanárképzés jelenleg úgy zajlik, hogy az alapszak elvégzése után úgynevezett tanári modulpárokat kell választani, ezek első és második tanári szakképzettségből állnak, előzményeiket az alapszakon sajátítja el a hallgató. Fontos megemlíteni, hogy mesterképzésben csak olyan modulpár választható, amelynek előzményét alapszakon a hallgató elsajátította. Tekintsünk egy példát, az átláthatóság érdekében.

Az alapszak, például matematika megkezdése után, a hallgató szakosodik és tanári szakirányt választ, például földrajz. A hallgató hat félév alatt befejezi tanulmányait az alapszakon, majd felvételizik mesterszakra, ahol kiválasztja matematika-földrajz modulpárt. Így a matematika lesz első, míg a földrajz második tanári szakképzettsége.

Természetesen nem csak természettudományos tanári szakirány társítható természettudományos alapszakunkhoz, hanem bölcsészettudományi képzési területhez tartozó szakirányultsággal is kiegészíthetjük azt (az előbbi példát követve földrajz helyett, történelmet választ a hallgató).

A szakirányultság ismereti modulok kiegészülnek egy külön pedagógia modullal, amelyről részletesebben olvashat a következő menüpontban.