Földtudományi BSc

Információs anyagok a képzéssel kapcsolatban:

A Földtudományi Központ tájékoztató füzete (2014).

A 2013. évi Educatio kiállításra készített földtudományi BSc tájékoztató lap.

A ELTE képzései - tájékoztató füzet (2014).



Az Eötvös Loránd Tudományegyetem hatalmas intézmény: több mint 30 000 hallgató tanul itt. Ezen belül a Természettudományi Karon megközelítőleg hatezren, míg a földrajz és földtudomány szakok alap-, ill. mesterszakain másfél ezren tanulnak. Hogy kik is? Erre igen nehéz válaszolni...

Nagyon sokrétű a társaság, ugyanis ez nem egy olyan tudomány, mint a matematika vagy az irodalom, amit - akár még emelt óraszám mellett is - kötelezően tanítottak a középiskolákban. A nebulók nagy része semlegesen áll hozzá a földrajztudományhoz (maximum azért szereti, mert egy viszonylag könnyen érthető tárgy), nem úgy, mint - tegyük fel - a fizikához, amit inkább kedvelnek/utálnak a tanulók, mintsem ne lenne róla véleményük.

Persze messze a legtöbben mégis azért választják valamelyik alapszakot, mert szeretik a térképeket vagy a csillagokat nézegetni, gyűjtik a különleges ásványokat és érdeklődnek Földünk belső szerkezete iránt, szeretnék ismerni a népesedési, gazdasági folyamatokat, környezetvédelemmel szeretnének foglalkozni, netalán tanítani szeretnék a kapcsolódó tárgyakat - egyszóval "földrajzos-földtudós" beállítottságúak.

De nem elhanyagolható azoknak a száma sem, akik döntésképtelenségük és/vagy pusztán természettudományos és egyben természetbarát gondolkozásmódjuk során jöttek, jönnek ide. Ennek jelentősége azért fontos, mert így igazán sokszínű a társaság, hogy a különböző hallgatók mind mást "tesznek bele a közösbe", hozzáadott értékük nemhogy szétrombolná a földrajzosok és földtudósok szakmai közösségét, hanem új utakat mutat nekik. Lesznek (vannak) olyanok, akik környezetvédelmi szempontból közelítenek meg egy kérdést, vannak olyanok, akik a gazdasági oldalát vizsgálják, míg mások mondjuk a társadalomra gyakorolt hatását.

Habár a Földrajz- és Földtudományi alapszak egy szakterületnek számít, s a földrajzosok számos órán együtt ülnek a földtudósokkal, érdekes kettősség figyelhető meg. Előbbire inkább a társadalomföldrajz iránt érdeklődők jelentkeznek (bár környezetföldrajzosok is vannak szép számmal), míg utóbbira inkább azok, akik a természetföldrajz hívei. Külön is egy-egy egységet alkotnak, de "egyben is megtalálják a közös hangot".

Ez a kettősség mutatkozik meg a Földrajz- és Földtudományi Intézetben is, amely két részre osztható: egy Földrajztudományi Központra és egy Földtudományi Központra, melyek egyenrangúan működnek egymás mellett. Előbbi négy tanszékre osztható: Környezet- és Tájföldrajzi Tanszék, Regionális Tudományi Tanszék, Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék és Természetföldrajzi Tanszék, míg "földtudós oldalon" ezekből nyolcat találunk: Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, Ásványtani Tanszék, Csillagászati Tanszék, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék, Kőzettan-Geokémiai Tanszék, Meteorológiai Tanszék, Őslénytani Tanszék és Regionális Földtani Tanszék.

A tanszékek neveiből kis képzelőerővel már következtetni is lehet, hogy az egyes BSc-s képzéseken milyen szakirányokra is lehet specializálódni:

Földrajz:

  • Környezetföldrajz,
  • regionális elemző,
  • terület- és településfejlesztő,

"Oktatási profil: geográfusok és földrajztanárok képzése a földrajz minden ágára kiterjedően. Fő kutatási területek: Magyarország tájföldrajzi kutatása és térképezése, a társadalom környezetátalakító hatásának értékelése, terepi vizsgálatok, laboratóriumi elemzések alapján; Geomorfológia és negyedidőszak kutatás; regionális fejlődési tendenciák vizsgálata Európában és Magyarországon; a világgazdaság földrajza."

 

 

Földtudomány:

  • Csillagász,
  • geográfus,
  • geológus,
  • geofizikus,
  • meteorológus,
  • térképész.

"Oktatási profil: a földtani tudományok alapkutatási feladatait ellátó szakemberek mellett sokirányúan alkalmazható szakgeológusok képzése; speciális szakosodási lehetőséggel a fémes és nemfémes hasznosítható nyersanyagok, így a szénhidrogének kutatása, a hidrológia, környezetföldtan és geomatematika területén. Csillagászok, geofizikusok és meteorológusok képzése, továbbá fizikus és egyes tanár szakos hallgatók bevezető oktatása. Fő kutatási területek: a földkéreg szerkezete és fejlődése; az ásványi nyersanyagok keletkezése, felkutatása és kiaknázása; a környezet hosszú és rövid távú állapotváltozásának értékelése; különleges ipari szerkezeti anyagaok (pl. kerámiák) kutatása, a magyar föld geológiai történetének feltárása, az élővilág fejlődésének a paleontológia és paleobiológia modern módszereivel való megismerése; napfizika, a galaxis szerkezete és dinamikája, csillagfejlődés korai szakaszának vizsgálata, nagy diszperziós spektroszkópia, csillagközi anyag fizikája, kozmogónia [Az égitestek keletkezésével és fejlődésével foglalkozó tudományág a csillagászaton belül. - a szerk.], emissziós és flercsillagok, égi mechanika; a Föld globális vizsgálata, lemeztektonika és medencefejlődés, környezeti és nyersanyagkutató geofizika, űrkutatás és távérzékelés; dinamikus légkörmodellek, klimatológia, agrolevegő-környezeti klimatológiai és mikrometeorológiai kutatások."

Mint a fentebb idézett sorokból is kiderül, mind a földrajz, mind a földtudomány sokkal komplexebb annál, hogy általános képzés legyen. Az évek során a hallgatóknak először szakirányt kell választaniuk (előbb BSc-n, majd MSc-n), majd egyre mélyebben el kell mélyedniük az általuk választott oktatási ág rejtelmeiben, míg a végén megkapják a szakirányos diplomájukat.

Az, hogy ez éppen mi lesz, részben egyéni döntésen is múlik, részben azon is, hogy mennyire is tanul jól a hallgató, ugyanis egyes szakirányokra (pl. környezetföldrajz és térképész) értelemszerűen nehezebb a bejutás.

Az pedig szintén a diploma - vagyis az adott hallgató döntésének - függvénye, hogy mit is tud majd a megszerzett tudással kezdeni. Számtalan elhelyezkedési lehetőség van, s az ELTE nevével fémjelzett diploma még mindig "a legjobban csengő papír". Ez nem véletlen, a TTK és azon belül a földrajz- és földtudományi alapszak tanárai is magasan kvalifikáltak, sok esetben az MTA rendes, levelező stb. tagjai. Nem mellesleg az ország egyik legmodernebb épületében vannak/vagyunk elhelyezve (még ha ez az oktatási kellékek tekintetében nem is mindig látszódik), magas a PhD- és a nyelvvizsgával rendelkező hallgatók aránya stb.

Így végső soron azt mondhatom, hogy ha valaki ide jelentkezik, s tanul is, az nem járhat rosszul, szinte biztos, hogy a jövőben el tud helyezkedni. A meteorológusok mennek az Országos Meteorológiai Szolgálathoz, a geológusokat a MOL szippantja fel, a regionális elemzőket főképp az állami szféra alkalmazza, míg a terület- és településfejlesztőknek az önkormányzatok adnak munkát, és akkor még nem is esett szó a jövő nagy slágerszakmájáról, a környezetvédelemről...

A fentieken kívül persze nem csak tanulásról szólnak az itt eltöltött évek. Havonta tucatnyinál is több közösségi rendezvényen vehet részt az, aki ide bejut. Ezen események palettája igen széles, a focibajnokságtól kezdve a hallgatók által szervezett előadássorozatokon át egészen a szimpla bulikig mindenki megtalálhatja a számítását.

Aki úgy érzi, hogy az egyetemi pályafutása során eltöltött évek lesznek (vagy lehetnek) élete legszebb évei, az nem hiszem, hogy nagyot téved. Ha sikerül megtartani az egyensúlyt a tanulás és a közösségi élet között, akkor nem csak jó szakemberré válhat valaki ezen időszak során, hanem megszerezheti azt a tudást is, amivel életének következő szakaszában könnyen elboldogul. Mert ez az egyetem - már amennyire a saját tapasztalatomra alapozhatok - az életre is nevel.

 

 

Kívánom, hogy Te is, kedves olvasó, ugyanennyire megtaláld a számításaidat, ha ide jelentkezel!

1,2 Eötvös Loránd Tudományegyetem - Ténykönyv 2006/2007, Eötvös Kiadó, 2006, Budapest
CsatolmányMéret
PDF icon foldtudomany_ok.pdf68.53 KB