Környezettudomány mesterszak

Információs anyagok a képzéssel kapcsolatban:

A 2013. évi Educatio kiállításra készített környezettudomány MSc tájékoztató lap.

A ELTE képzései - tájékoztató füzet (2014).

A képzés célja olyan környezetkutatók képzése, akik a jellegzetesen multidiszciplináris környezettudomány alkotó műveléséhez szükséges tudományterületeken magas szintű alaptudással és az ahhoz illeszkedő gyakorlattal, széles körben hasznosítható sokoldalú készségekkel, általános műveltséggel, korszerű természettudományos szem­léletmóddal rendelkezzenek. Felkészültségük alapján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

Az ideális jelentkező rendelkezik kritikus és önkritikus látásmóddal, jó kommu­nikációs képességekkel anyanyelvén, és egy választott idegen nyelven. Nyitott az új ismeretekre, szemléletekre, azok elfogadására és képviseletére. Hatékonyan tud dolgozni önállóan és csapatban is. Jó vezetői képességek, kreativitás, gyors és alapos problémaelemző és megoldó gondolkodás jellemzi.

Szakmai kompetenciák

Képesség az emberi környezetben, a Föld felszíni és felszín közeli szféráiban leját­szódó fontosabb fizikai, kémiai, földtudományi és biológiai folyamatok megértésére, rendszerben való kezelésére. Képesség a környezetben lejátszódó folyamatok térbeli kapcsolatrendszerének feltárására és értékelésére mikro-, mezo- és makro régió szinten; tudatosság a napjainkban feltáródó környezeti folyamatokkal kapcsolatban, és fontos továbbá annak megértése, hogy a földi erőforrásokat egyszerre kell kiaknázni és megőrizni. A környezettudományra jellemző elméletek, paradigmák, elképzelések és elvek ismerete és alkalmazása tervezői és vezetői szinten; a minőség fontosságának megértése a környezettudományi kutatásokban.

Képzésünk egyedi súlypontja - a környezeti mintavételezés tervezése és gyakorlati kivitelezése, minta-előkészítés, minták mérési feldolgozása, adatelemzés és értékelés. Különösen fontosnak tartjuk, hogy az így megszerzett elméleti és gyakorlati tudás bir­tokában hallgatóink képesek legyenek innovatív következtetésekre, amelyek lehetővé teszik a lokális, regionális vagy globális szinten jelentkező környezeti-természeti vál­tozások azonosítását, az esetleges károsodások hatékony kivédését.

Milyen előképzettséggel lehet jelentkezni?

1) A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: környezettan (BSc); bioló­gia, fizika, földrajz, földtudomány, kémia alapszak (BSc) környezettan irányultsággal; környezetmérnök (BSc); környezetgazdálkodási agrármérnök (BSc); természetvédelmi mérnök (BSc).
2) A bemenethez 20 kredit pótlási előírásával elfogadott alapszakok: biológia, fizika, földrajz, földtudomány, kémia alapszak (BSc) nem környezettan irányultsággal; biomérnök (BSc); vegyészmérnök (BSc).
3) A bemenethez 50 kredit pótlási előírásával elfogadott alapszakok: a 2. pontban fel nem sorolt mérnöki, agrár alapszakok (BSc).
A 2), 3) pontokban felsorolt szakok esetében a szakterületi kreditátviteli bizottság - diplomamelléklet alapján történő - egyedi mérlegelése szükséges annak kijelölésére, hogy mely természettudományi alapozó kreditek, mely környezettudományi alapozó
kreditek és mely környezettudományi törzskreditek kötelező pótlása indokolt az előtanulmányok alapján.
4) Bármely, fentebb nem felsorolt alapszak esetén a felvétel az előtanulmányokat részleteiben vizsgáló egyedi döntés után lehetséges az ELTE TTK Kreditátviteli Bizottsága jóváhagyásával.
Megjegyzés: A pótlási előírással (20, 50, 100 kredit) történő belépés esetén meghatáro­zott pótlások teljesítése előfeltétele lehet bizonyos tárgyak felvételének.

Pontszámítás

Hozott pontok: Legfeljebb 9 pont szerezhető az a mesterképzésbe történő belépés során előzményként elfogadott szakon szerzett oklevél minősítésének és a záróvizsga jegyének átlagának 1,8-del való szorzásából. További legfeljebb 18 pont szerezhető a előzményként elfogadott szakon teljesített tárgyak jegyeinek kreditekkel súlyozott át­lagának 18/5-del való szorzásából.
Szerzett pontok: Maximálisan 63 pont: szóbeli felvételi beszélgetés, ahol a lexiká­lis tudás is fontos, de elsősorban a hallgató szakmai hozzáállását, gondolkodni tudását, problémamegoldó kézségét, elhivatottságát, tájékozottságát mérjük. A beszélgetés 19 té­makört érinthet, ezek a http://kornyezet.elte.hu/ weboldalon érhetőek el.
Többletpontok: Maximum 10 pont: OTDK v. TDK helyezésért 3 pont, referált folyóiratban megjelent cikkért 3 pont, ismeretterjesztő lapban megjelent cikkért 2 pont jár - azzal a kikötéssel, hogy egy adott témából írt dolgozatra csak egy címen lehet pon­tot szerezni (pl. vagy TDK-helyezés, vagy referált közlemény). Földtudományi mester­diplomával rendelkezőknek diplománként 2 pont jár. A kötelezőn túli középfokú C tí­pusú nyelvvizsgáért 2, felsőfokúért 3, előnyben részesítésért maximum 6 pont kapható.

A mesterszak szerkezete

Az első félév a kiegyenlítés féléve, ahol mindenki tudását igyekeznek egy szintre hoz­ni. A más egyetemekről érkezetteket beilleszteni, felzárkóztatni. Mindezek miatt az első félév során nagy hangsúlyt kapnak a terepgyakorlatok, ahol összetartó csapat válhat a hallgatókból, és jobban megismerhetik az oktatói gárdát is. A második félévben még mindenki ugyanazt tanulja, a hangsúly a szakmai törzsanyagra helyeződik. A harmadik félévben már szakirányok szerint haladnak a hallgatók, a negyedik félévben pedig a diplomamunka kidolgozása lesz a legfontosabb feladatuk.

A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.
Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 15-20 kredit;
A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit;
A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek száma: 30-40 kredit;
A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit;
A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 40 %, aminek legalább fele laboratóriumi, terepi, üzemi jellegű, önálló gyakorlati munka.

A mesterszak tárgyainak listája

Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szük­séges alapozó ismeretkörök: 15-20 kredit:
Alkalmazott matematika, Környezeti informatika, Alkalmazott fizika, Biokémia, Egyes környezeti övek fizikája, Hidrológia, Alkalmazott analitikai kémia, Globális és regionális változások, Sugárzások, Energetika és környezet, Élettan, Alkalmazott ökológia.
A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei: 25-35 kredit:
Környezeti mintavétel, Környezeti méréstechnikák, Környezetvédelem (megelőzés, fenntarthatóság, rehabilitálás), Táj- és környezetgazdálkodás, Természetvédelem, Környezeti anyagok, Szennyezések, A környezettudomány társadalmi beágyazottsága (jogi, közgazdasági, kommunikációs feltételrendszer, pályázati ismeretek), Terepgyakorlat és/vagy üzemi gyakorlat.

Szakirányok

A környezettudomány mesterszakona következő szakirányok lesznek elérhetőek:

  • Alkalmazott ökológia
  • Környezetfizika
  • Környezet-Földtudomány
  • Műszeres környezeti analitika
  • Szakirány nélkül is lehet végezni, bizonyos keretek között válogatva a szakirányok tárgyaiból

Hogyan tovább?

(Kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítés, el­helyezkedési lehetőségek)
Már a mesterszak keretén belül is adott a lehetőség minden hallgató számára, hogy bekapcsolódjon kutatásokba, vagy új kutatásba kezdjen. A mesterszakon végzett hall­gatókat pedig a környezettudományi doktori iskola várja.

A jól felkészült végzősök elhelyezkedési esélyei is igen jók, mind az állami- mind pedig a magánszektorban, mivel a környezettudományi szakemberek iránt világszerte rendkívül dinamikusan nő a társadalmi igény. A MAB által frissen (2006) elfogadott szakalapítási dokumentum rögzíti az országosan prognosztizált igényeket és megál­lapítja, hogy "összességében hazánkban országos szinten évente több száz mesterszintű oklevéllel rendelkező környezetkutatót igényel a munkaerőpiac." Ugyancsak rámutat, hogy Magyarország euroregionális centrum szerepének megfelelően az Európai Unió szintjén is várhatók jelentős igények.

Miért pont az ELTE?

Az ELTE TTK szakember állományát tekintve sok szempontból az ország legnagyobb olyan kutatóbázisa, ahol legmagasabb szinten képviseltek a természettudományok. Ez a szakembergárda nem csak színvonalas oktatói hátteret jelent, de kiemelkedő kutatói potenciált is képvisel. Egyetemünk a Környezettudományi Iskolában tevékenykedő oktatók munkája révén, elnyerte és sikeresen tartja fenn évek óta a Környezettudományi Koordinációs Kutató Központot, amely a TTK-n folyó alap és alkalmazott környezeti kutatások közvetlen kutatás-fejlesztés hasznosítását is végzi, valamint 2006-tól az addig szakterületi doktori iskolák keretén belül folyó doktori képzés önálló akkreditált doktori iskolát kapott.

A karunkon található infrastruktúra kiváló lehetőséget biztosít a jövő szakembereinek képzéséhez, jól felszerelt laborjaival, a nagyelőadók multimédiás oktatást támogató berendezéseivel, informatikai, könyvtári és oktatástechnikai eszközeivel.

Említésre méltó karunkon és szakterületünkön a hallgatói közélet sokszínűsége, és az erős hallgatói összetartás is. A máshonnan érkezett, vagy rászoruló hallgatókat a hall­gatói önkormányzat és mentorrendszer támogatásával segítjük az egyetemre való gyors és hatékony beilleszkedésben, informálódásban, napi ügyeik intézésében.

CsatolmányMéret
PDF icon kornyezettudomany_ok.pdf62.77 KB