Geológus mesterszak

Információs anyagok a képzéssel kapcsolatban:

A 2013. évi Educatio kiállításra készített geológus MSc tájékoztató lap.

A ELTE képzései - tájékoztató füzet (2014).

A képzés célja olyan geológusok képzése, akik geológiai szemléletmóddal, valamint megfelelő elméleti és gyakorlati szaktudással rendelkeznek. Ismerik azokat a vizsgálati elveket, módszereket, melyek a szilárd és folyékony ásványi nyersanyagok (érc, építőanyagok, szénhidrogén és hangsúlyozottan a víz) felkutatásához szükségesek.

Tudományosan megalapozott környezetvédelmi szemlélet és technikák birtokában képesek nem-rutin jellegű környezet- és vízgazdálkodási feladatok megoldására is.

Felkészültségük alapján alkalmasak tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

Milyen előképzettséggel lehet jelentkezni?

1) Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a földtudományi alapképzési szak geológus szakiránya.
2) A bemenethez meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a földtudományi alapképzési szak geofizikus szakiránya, a műszaki földtudományi alapképzési szak, a környezettudomány alapképzési szak, a földrajz alapképzési szak.
3) Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

Meghatározott kreditek teljesítése
A felvétel feltétele, hogy a hallgatónak a 2)-3)-as pontokban meghatározott szakok tanulmányai alapján elismerhető legyen legalább 40 kredit; egyéb természettudományi alapképzési szak esetén legalább 50 kredit szakmai ismeretanyag, amely a következő ismeretkörök mindegyikéből legalább 6-6 kreditet tartalmaz: ásványtan, kőzettan-geokémia, őslénytan, földtan, alkalmazott földtan. A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzék a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül meg kell szerezni

Elvárások

A jó geológus ismérvei a jó szín- és térlátás, vizuális kifejezőképesség, terepi mozgásképesség. Elengedhetetlen a kreativitás, a jó probléma felismerő és megoldó készség, tanulási készség és jó memória valamint információk hatékony feldolgozásának képessége. Fontos a környezettel szembeni érzékenység, elkötelezettség és igény a minőségi munkára. Egy geológusnak szüksége van még megfelelő magyar és idegen nyelvű kom­munikációs készségre, a szakmai továbbképzéshez szükséges pozitív hozzáállásra. Al­kalmasnak kell lennie az együttműködésre, a csoportmunkában való részvételre, kellő gyakorlat után vezetői feladatok ellátására.

Pontszámítás

Hozott pontok: Maximum 27 pont: legfeljebb 9 pont hozható a mesterképzésbe történő belépés során előzményként elfogadott szak záróvizsga-eredményének 1,8-szorosából és további legfeljebb 18 pont hozható a szak képzése alatt elvégzett tárgyak jegyei kreditekkel súlyozott átlaga 3,6-szorosából.
Szerzett pontok: Legfeljebb 63 pont szerezhető a szóbeli felvételi vizsgán.
Többletpontok: Maximum 10 pont: OTDK v. TDK helyezésért 3 pont, referált folyóiratban megjelent cikkért 3 pont, ismeretterjesztő lapban megjelent cikkért 2 pont jár - azzal a kikötéssel, hogy egy adott témából írt dolgozatra csak egy címen lehet pon­tot szerezni (pl. vagy TDK-helyezés, vagy referált közlemény). Földtudományi mester­diplomával rendelkezőknek diplománként 2 pont jár. A kötelezőn túli középfokú C tí­pusú nyelvvizsgáért 2, felsőfokúért 3, előnyben részesítésért maximum 6 pont kapható.

A mesterszak szerkezete

A képzési idő félévekben: 4 félév.
A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.

  • Az alapozó ismeretekhez rendelhető kreditek száma: 20-28 kredit;
  • A szakmai törzsanyaghoz rendelhető kreditek száma: 25-35 kredit;
  • A differenciált szakmai anyaghoz rendelhető kreditek minimális száma: 30 kredit;
  • A szabadon választható tantárgyakhoz rendelhető kreditek minimális értéke: 6 kredit;
  • A diplomamunkához rendelt kreditérték: 30 kredit, ebből 10 kredit szaklaboratórium;
  • A gyakorlati ismeretek aránya: az intézményi tanterv szerint legalább 20 %.

A mesterfokozat és a szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök:

  • Az alapképzésben megszerzett ismereteket tovább bővítő, mesterfokozathoz szük­séges alapozó ismeretkörök (20-28 kredit): ásvány-kőzettan-geokémiai ismeretek; földtani-őslénytani; matematikai ismeretek.
  • A szakmai törzsanyag kötelező ismeretkörei (25-35 kredit): ásvány-, kőzettan és geokémia (5-10 kredit); földtan (10-18 kredit), őslénytan, alkalmazott földtan, geo­matematika, földtani térképezés, terepgyakorlat.

Szakirányok

Földtan-őslénytan szakirány
Őslénytan, földtan (rétegtan, fáciestan, földtani térképfelvétel és -szerkesztés, Alpi-Kárpáti-Pannon régió regionális földtana üledékföldtan, szerkezeti földtan, geofizikai kutatási módszerek).

Hidrogeológia, szénhidrogénföldtan, környezetföldtan szakirány
A szénhidrogének és a víz mint nyersanyag, valamint a felszín alatti fluidum, mint földtani tényező kutatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, kárfelmérési és elhárítási ismeretek, áramlástan matematikai kezelése, geostatisztikai és geofizikai kutatási technikák; (ezen belül hidrogeológia, szénhidrogén-kutatás, földtan és környezetgeológia valamint geofizika.

Ásvány-kőzettan, geokémia, ásványi nyersanyagok, archeometria szakirány
Ásvány- és kőzettan, geokémia ásványtani, kőzettani és geokémiai vizsgálati mód­szerek, szilárd ásványi nyersanyagok, nemércek, építőanyagok kutatásához szükséges elméleti és gyakorlati ismeretek, archeometriai és archeogeológiai ismeretek.

EU medencekutató szakirány
Medence-geometria, felépítés, fő fajták, medencék környezettani specifikumai, hidro­geológia és áramlástan, rétegtan és mikropaleontológia, valamint szekvencia-sztratigrá­fia szeizmikus és földradar kutatási ismeretek), neotektonika, Pannon medence, mint a medencék egy típusterülete, kutatási projekt, mely terepi megfigyeléseken alapul.

Hogyan tovább?

(Kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítés, el­helyezkedési lehetőségek)

Az osztatlan képzésben 1949 és 2003 között végzett hallgatókról készült tanulmány szerint a végzett szakemberek túlnyomó része a szakmában maradt. Ám sokakban felvetődhet az a gondolat, miszerint egy ilyen kis országnak nincs szüksége ennyi geológusra, de a piaci igények nem ezt támasztják alá.

A végzettekre többnyire az alkalmazott földtan területén van nagy igény, ide tartozik a vízföldtan, környezetföldtan, kőolajföldtan, szilárd ásványi nyersanyagok (ércek és vegyes ásványok) kutatása, geomatematika és a műszaki földtan. Újabban tért hódít a számítástechnika és a térinformatika területe is a geológiában. A rendszerváltás előtt a szilárd ásványi nyersanyag-kutatásban tudott elhelyezkedni nagyon sok diplomás, de a rendszerváltás után a környezetföldtan jutott nagyobb szerephez. Ők általában gyako­rlati, alkalmazott földtani munkát végző cégeknél, vállalatoknál, tervező egységeknél kapnak munkát. Ezen kívül vannak, akik a kutató szakmában tudnak elhelyezkedni (ás­ványtan, kőzettan, geokémia, archeometria, földtan, őslénytan), ők a kutatóintézetekben, múzeumokban, egyetemeken, főiskolákon lelnek munkára. Ez a végzettek 35-40%-a, míg a gyakorlatban elhelyezkedők aránya 45-50%. A pályaelhagyók aránya mindössze 10%.

A jobb képességű hallgatók számára, a tapasztalat szerint, gyakorta adódik lehetőség külföldi cégeknél is munkát vállalni, így többnyire az Egyesült Államokban és Kanadában lehet erre szert tenni. A legjobbak - korlátozott számban -felvételt nyerhetnek a Földtudományi Doktori Iskolába, amely 3-4 év szorgos kutatómunka és egy disszertáció elkészítése/megvédése eredményeként, az arra érdemeseket feljogosítja a PhD ("Philos­ophiae Doctor) cím viselésére.

Miért pont az ELTE?

A tanárok és vezető oktatók magasan kvalifikáltak, és mivel ők is aktív kutatók, a hallgatóság előtt nagyobb a hitelességük. Az archeometria terén erős az ásványtan-geokémia; a környezetföldtanban a természettudományos megközelítésű hidrogeológia dominál. Ez utóbbinak színvonalát jól jelzi, hogy néhány éve a hidrogeológiával foglalkozó oktatói-kutatói közösség UNESCO-tanszéki rangot kapott. Igen jó a szakon a geológus és a geofizikus képzés közötti kapcsolat is.

Az ELTE-TTK-n idén ezen a szakon született meg a legtöbb diákköri dolgozat, ami jól mutatja a hallgatók élénk tudományos érdeklődését. Olyan Intézet felelős a szakért, amelynek keretein belül a földtudomány minden szakágának képviselői jelen vannak. A tanítás mellett az oktatók aktív tudományos kutatómunkát is folytatnak, és kutatási programjaikba bevonják a legjobb diákokat. Eredményeiket, gyakran a hallgatókkal együtt, mutatják be hazai és külföldi konferenciákon. Több nemzetközi tudományos szervezet­nek van ifjúsági csoportja az ELTE-n. Ennek révén a hallgatók számos szakfolyóirathoz csökkentett áron juthatnak hozzá, külföldi tanulmányutakon, diákversenyeken vehet­nek részt. Jó kapcsolatokat ápol az Intézet a MOL-lal,a Magyar Állami Földtani Intézet­tel (ahol egy kihelyezett tanszéke működik), továbbá a Magyar Tudományos Akadémia Geokémiai Kutatóintézetével. Ugyancsak intézeti keretek között működik az MTA-nak egy egyetemi kutatócsoportja is: a Geológiai, Geofizikai és Űrtudományi Kutatócsoport. E kapcsolatok az arra érdemes hallgatók számára biztosítják a felsorolt intézmények infrastruktúrájához való hozzáférést. Valamint azt, hogy igény esetén élhetnek az ott dolgozó tapasztalt szakemberekkel való konzultáció lehetőségével.

CsatolmányMéret
PDF icon geologus_mester_ok.pdf70.3 KB