Geográfus mesterszak

Információs anyagok a képzéssel kapcsolatban:

A 2013. évi Educatio kiállításra készített geográfus MSc tájékoztató lap.

A ELTE képzései - tájékoztató füzet (2014).

A képzés célja olyan okleveles geográfusok képzése, akik felkészültek az alapvető természeti, környezeti, technikai és társadalmi jelenségekben megnyilvánuló földrajzi törvényszerűségek feltárására és megértésére, ezek alapján eredeti szakmai megoldások kifejlesztésére és alkalmazására, az eredmények bemutatására, szakértők, döntéshozók és más alkalmazók felé történő kommunikálására. Fontos szempont továbbá, hogy meg­szerzett ismereteik birtokában alkalmasak legyenek tanulmányaikat doktori képzésben folytatni.

Magyarországon az első földrajzi képzés az ELTE-n indult közel 140 éve, egye­temünkön oktat(ott) a magyar földrajzkutatás több kiemelkedő alakja. A geográfus mesterképzési szak közvetlen előzménye az ELTE-n 1994 óta folyó, öt éves osztatlan geográfusképzés. A tervezett szak alapstruktúráját tekintve erre épít, de tantárgyi szerkezetét illetőleg követi a tudomány fejlődését és a gyakorlati igények változásait.

A kor változó elvárásaihoz igazodóan a kétciklusú képzésben erőteljesebb a szakirányú szakmai ismeretek súlya, és több a terepgyakorlatok száma is. Az ELTE Földrajztudományi Központja négy tanszékből áll, ehhez illeszkedik a mesterszak négy szakiránya is, a geomorfológia, a regionális elemzés, a táj- és környezetkutatás valamint a terület- és településfejlesztés.

Milyen előképzettséggel lehet jelentkezni?

1) Teljes kreditérték beszámításával feltétel nélkül vehető figyelembe a földrajz alap­képzési szak.
2) A bemenethez a külön meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számítás­ba vehető alapképzési szakok: a földtudomány, környezettan, földmérő és földrendező mérnök, tájépítő és kertépítő mérnök, környezetmérnök, turizmus-vendéglátás szakok. Ezen alapszakon végzetteknek 20 kreditet kell pluszban teljesíteniük a földrajz BSc tan­tervi hálójában szereplő tárgyakból (benne kötelezően az Általános földrajz szigorlatot), míg a földtudomány alapszakon végzetteknek 10 társadalom- és regionális földrajzi kredit teljesítése kötelező.
3) A külön meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá azok az alap vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

Pontszámítás

Hozott pontok: Maximálisan 45 pont: Legfeljebb 23 pont szerezhető a záróvizsga-eredményének 4,6-szorosából. További legfeljebb 22 pont szerezhető a szak képzése alatt elvégzett tárgyak kreditekkel súlyozott átlaga alapján.
Szerzett pontok: Maximálisan 45 pont szerezhető az intézményi szóbeli felvételi vizs­gán.
Többletpontok: Maximálisan 10 pont: OTDK v. TDK helyezésért 3 pont, referált folyóiratban megjelent cikkért 3 pont, ismeretterjesztő lapban megjelent cikkért 2 pont jár - azzal a kikötéssel, hogy egy adott témából írt dolgozatra csak egy címen lehet pontot szerezni (pl. vagy TDK-helyezés, vagy referált közlemény). Földtudományi mester­diplomával rendelkezőknek diplománként 2 pont jár. A kötelezőn túli középfokú C tí­pusú nyelvvizsgáért 2, felsőfokúért 3, előnyben részesítésért maximum 6 pont kapható.

A mesterszak szerkezete

Az első-második félévben történik az alapozás és a szakmai törzsanyag elsajátítása, ezeket a tárgyakat többnyire együtt tanulja a négy szakirány. Ezzel párhuzamosan már ekkor is a képzés felét a differenciált szakmai tárgyak képezik. A harmadik-negyedik félévben pedig teljesen elkülönül a szakirányok képzése. A negyedik félévben a diplo­mamunka kidolgozása lesz a legfontosabb feladat a hallgatók számára.
A képzésből kiemelendő az első és második év közötti két hetes terepgyakorlat, melyet egy jövőbeli potenciális munkahelyen lehet eltölteni.

A képzés a következő részekből áll
Nem földrajz alapszakosok kiegészítő felzárkóztató modulja (20 kredit)
Szakmai törzsanyag (30 kredit)
Differenciált szakmai ismeretek (54 kredit, amiből 6 kredit terepgyakorlat)
Szabadon választható tantárgyak (6 kredit)
Diplomamunka (30 kredit)
Teljes kreditszám: 120.

Szakirányok

Geomorfológia szakirány
A szakirány célja olyan szakemberek képzése, akik képesek a felszínalaktani prob­lémák feltárására és önálló elemzésére, az ehhez szükséges terepi, laboratóriumi és (a digitális kiértékelést is magában foglaló) térképezési módszerek alkalmazására, a rokontudományok képviselőivel való együttműködésre, valamint kutatási eredményeik széleskörű, a gyakorlati élet és a társadalom számára is érthető közlésére.
Fontosabb tantárgyak: GIS rendszerek, Légi és űrfelvételek interpretációja, Kőzetmorfológia, Klimatikus geomorfológia.

Regionális elemzés szakirány
A szakirányon olyan szakemberek képzése folyik, akik képesek a társadalmi jelen­ségek regionális vonatkozásainak feltárására és értelmezésére, az ehhez szükséges kifi­nomult statisztikai és digitális térképészeti módszerek hatékony alkalmazására, továbbá a kapott eredmények alapján rövid-, közép- és hosszútávú előrejelzések készítésére, a döntéselőkészítéshez szükséges szakmai anyagok elkészítésére, prezentálására.
Fontosabb tantárgyak: Regionális tudomány, Területi információs rendszerek, Térszerkezeti modellek, Regionális gazdaságfejlesztés.

Táj- és környezetkutatás szakirány A szakirány keretében a táj- és környezetvédelem természeti és társadalmi vonatkozá­sainak elemzésével és tervezésével, a táj- és környezetátalakító beavatkozások hatá­sainak előzetes értékelésével, az ehhez szükséges térinformatikai eljárásokkal, a táj- és környezetvédelem intézményi hátterével, valamint a rehabilitációs beavatkozások irányítási és kezelési módszereivel ismerkednek meg a hallgatók.
Fontosabb tantárgyak: GIS rendszerek, Légi és űrfelvételek interpretációja, Környezet­menedzsment, Környezetvédelem.

A terület- és településfejlesztés szakirány
A terület- és településfejlesztési kérdések elemzéséhez, a térségi és települési helyzetelemzések, koncepciók és programok készítéséhez, valamint az érdekegyeztetési mechanizmusok kezeléséhez szükséges ismeretekkel rendelkező szakembereket képez.
Fontosabb tantárgyak: Terület- és településfejlesztési politika, Területi- és település tervezés, Településszociológia, Térségmarketing és térségmenedzsment.

Hogyan tovább?

(Kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítés, el­helyezkedési lehetőségek)
Földrajzi vonatkozású kutatómunka végzésére (önállóan vagy csoportosan) már a mesterképzés ideje alatt alkalma nyílik a hallgatóknak, a diploma megszerzését követően pedig - kellően színvonalas tanulmányi és kutatási teljesítmény esetén - a földtudományi doktori iskola keretében folytathatják kutatási tevékenységüket. Az okleveles geográfusok iránt az állami és a magánszférában is egyre komolyabb kereslet mutatkozik. A kutatói pályát választók a Földrajztudományi Kutatóintézet és a Regioná­lis Kutatások Központja mellett számos más, rokontudományhoz kötődő, de a területi kérdésekre fogékony (pl. közgazdasági, mezőgazdasági, ökológiai profilú) akadémiai kutatóintézet munkájába tudnak bekapcsolódni. Az államigazgatási szervek (minisz­tériumok, önkormányzatok, környezetvédelmi hatóságok), valamint az ezek munkáját segítő szakmai intézmények (pl. a VÁTI vagy a KSH) részéről - az EU-s területfejlesztési és környezetvédelmi feladatoknak is köszönhetően - egyre komolyabb kereslet mutatkozik a komplex térbeli elemzési képességekkel és ismeretekkel rendelkező geográfu­sok iránt. A magánszektorban többek közt számos térinformatikai cég, területfejlesztési profilú vállalat, továbbá környezetvédelmi és -értékelési kérdésekben érintett társaság foglalkoztat geográfusokat.

Miért pont az ELTE?

Az ELTE geográfusképzésének az egyetem modern Lágymányosi Campusa ad otthont, ami két szempontból is komoly előnyt jelent. Egyrészt jól kiépített, korszerű infrastruktúra (a multimédiás oktatáshoz szükséges berendezésekkel felszerelt előadótermek, több számítógéplabor, tekintélyes könyvtári szakgyűjtemény) áll a hallgatók és oktatók rendelkezésére. Másrészt a campus ad otthont a Természettudományi Karon kívül az ELTE Informatikai és Társadalomtudományi Karának is, ami elősegíti a geográfiával rokon tudományok (pl.: szociológia, térinformatika) képviselőivel való (akár kutatási célú) kapcsolatfelvételt, az ismeretek tudományterületek közötti áramlását.

Az ELTE geográfus mesterszak emellett sokat profitál az egyetem budapesti fekvéséből. A városban található az akadémiai kutatóintézetek zöme, ami egyedülálló kooperációs lehetőséget jelent mindazok számára, akik MSc (vagy később doktori) tanulmányaik során kutatási projektekben szeretnének részt venni. Hasonlóképpen a minisztériumok és ezek szakmai háttérintézményeinek közelsége elősegíti a döntéselőkészítési munkála­tokba való bekapcsolódást - szakmai gyakorlatok keretében - akár már a diploma meg­szerzése előtt. A geográfusokat jelentős számban foglalkoztató (elsősorban területfejlesztési és térinformatikai profilú) cégek közelsége pedig komoly lehetőséget jelent arra nézve, hogy a hallgató - a mesterképzés idején rész-, a diploma megszerzése után pedig teljes munkaidőben - a versenyszférában kamatoztassa szakmai ismereteit. Mindezen felül az oktatók jelentős része szoros kapcsolatban áll különböző kutatóintézetekkel, szakmai döntéselőkészítő szervezetekkel, illetve magáncégekkel, ami lehetővé teszi a képzési profil és a gyakorlati igények összhangjának fenntartását, valamint az egyetemi szférán kívül születő - főként gyakorlati - tudományos eredményeknek a képzésbe való visszaforgatását

CsatolmányMéret
PDF icon geografus_mester_ok.pdf69.14 KB