Csillagász mesterszak

Információs anyagok a képzéssel kapcsolatban:

A 2013. évi Educatio kiállításra készített csillagász MSc tájékoztató lap.

A ELTE képzései - tájékoztató füzet (2014).

A csillagász szakos oktatás az ELTE-n 1967-ben kezdődött meg, az országban először, és több mint három évtizedig egyetlenként. A most indítandó csillagász mesterszak az eddigi ötéves csillagász szakot váltja fel, a kiadandó csillagász mesterdiploma az eddigi csillagász diploma pontos megfelelője.

A csillagász mesterképzési szak célja átfogó csillagászati ismeretek nyújtása, beleértve a csillagászattal érintkező interdiszciplináris területeket is. Továbbá a tágabb körben használható, a tudományos kutatáshoz, a tudományos szaknyelv használatához, a csapat­munkához, a tudományos kutatási eredmények kommunikációjához szükséges készségek elsajátítása, a multidiszciplináris összefüggésekben felmerülő új vagy szokatlan problémák megoldására való képesség elsajátítása. A végzett hallgatók a megszerzett ismereteik alap­ján legyenek képesek tanulmányaik doktori képzés keretében történő folytatására.

Milyen előképzettséggel lehet jelentkezni?
1) A csillagász mesterszakra való felvételhez feltétel nélkül elfogadott alapszakok:

  • fizika alapszak csillagászati szakiránnyal
  • földtudományi alapszak csillagászati szakiránnyal

2) A bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok:

  • fizika, földtudomány alapszak csillagászati szakirány nélkül;
  • egyéb természettudományi, informatikai és műszaki alapszakok;
  • fentieknek megfelelő, hagyományos (főiskolai, egyetemi) szakok.

A mesterképzésbe való felvétel feltételei

Összesen legalább 60 kreditnyi, külön-külön pedig legalább a megadott kredit­pontszámnak megfelelő, hitelesen dokumentált ismeretanyag az alábbiakban felsorolt tárgykörökben:

  • Matematika/informatika: (minimum 15 kredit) Analízis (kalkulus), Lineáris algebra, Numerikus matematika, Valószínűségszámítás, Matematikai statisztika, Programozás, Informatika.
  • Fizika: (minimum 20 kredit) Mechanika, Hullámtan, Optika, Elektromosságtan, Atomfizika, Magfizika, Statisztikus fizika, Kvantumfizika.
  • Csillagászat: (minimum 20 kredit) Csillagászati megfigyelések, Bevezetés a csillagászatba, Informatika a csillagászatban, Csillagászati laboratórium.

A kreditek megléte hiteles indexmásolatokkal igazolandó. Az igazoltan megszerzett ismeretanyagnak az előírt ismeretanyaggal való megfelelését a felvételi bizottság jogo­sult elbírálni. Esetelegesen hiányzó ismeretek pótlása biztosítható az alapképzés csillagász szakirányának tárgyai alapján.

Pontszámítás

A csillagász mesterszakra jelentkezők felvételi pontszámának számítása az alábbiak szerint történik a maximálisan 100 pontos rendszerben:

Hozott pontok: maximum 36 pont a következők szerint:

  • A 4 utolsó lezárt félév kreditekkel súlyozott tanulmányi átlagainak összegéből, maximum 18 pont.
  • A záróvizsgán szerzett érdemjegye alapján maximum 18 pont (azaz a szakdolgo­zatra, a szakdolgozat védésére és a záróvizsga feleletre kapott érdemjegyek átlagának 3,6-szorosa)
  • Mivel a Kar a külföldön vagy külföldi középiskolában folytatott tanulmányok alapján tanulmányi pontokat nem számol, ilyen esetben a hozott pontok a szerzett pontok - egész számra kerekített 60%-ával helyettesítendők.

Szerzett pontok: a felvételi vizsgán elért eredmény alapján maximum 54 pont.
Többletpontok: maximum 10 pont: földtudományi vagy fizika mesterszintű diplomával rendelkezőknek diplománként 2 többletpont jár. Szakmai publikációk jogcímen a referált folyóiratban megjelent cikkre adható többletpont. Publikációért többletpont azzal a kikötéssel jár, hogy egy adott témából írt dolgozatra csak egy jogcímen lehet pontot szerezni. Az OTDK és TDK 1-3 helyezettek díjanként 5 többletpontot kapnak. A kötelezőn túli középfokú C típusú nyelvvizsgáért 2, felsőfokúért 3, előnyben részesítésért maximum 6 pont kapható.
Felvételi vizsga: A csillagász mesterszakra jelentkezők minden esetben felvételi vizs­gát kötelesek tenni. A felvételi vizsga anyaga az alapszak csillagászat szakirányának törzsanyagából tevődik össze. A vizsga szóbeli, amelyen belül egy számítási feladatot is meg kell oldani.
A vizsga eredményét a felvételi bizottság ötfokozatú skálán minősíti; elégtelen osztályzat esetén a vizsga megismétlésére ugyanazon tanévben nincs mód, a jelentkező ebben az esetben az adott tanévre nem vehető fel az ELTE csillagász mesterszakára.
Rangsorolás: Túljelentkezés esetén a felvételi bizottság az alábbiak figyelembe vételével alakít ki rangsort.

  • A felvételi vizsga eredménye (max. 5 pont)
  • Tanulmányi átlag (max. 5 pont). Csillagász szakirányú alapdiploma esetén az utol­ só 4 félév átlaga; egyéb esetben a felvételhez előírt és beszámított kreditértékek alapjául szolgáló tantárgyakból kapott érdemjegyek átlaga. (Ha az utolsó lezárt félév 36 hónapnál régebbi, akkor ehelyett a felvételi vizsga eredménye megkétszerezendő.)
  • Egyéb értékelhető tudományos teljesítmény, pl. diákköri munka, tanulmányi, versenyeredmények stb. (max. 5 pont)

A mesterszak szerkezete

A csillagász mesterszak anyaga a következő főbb tanulmányi területekből épül fel:

 

Anyagrész

Kreditszám jelen tantervben

Törzsanyag (kötelező ismeretkörök)

68

A

Alapozó ismeretek

10

A1

Matematikai alapok

4

A2

Fizikai alapok

6

S

Szakmai törzsanyag

58

S1

Csillagászati műszertechnika és
informatika (S11, S12, S13)

10

S2

Csillagászati kutatások módszertana
(S21, S22)

10

S3

Obszervációs csillagászat (S31)

8

S4

Égi mechanika (S41)

8

S5

Asztrofizika és őrfizika (S51)

10

S6

Galaktikus, extragalaktikus csillagászat és kozmológia (S61, S62)

12

K

Differenciált szakmai anyag.
(Kötelezően választható szakirányú
modul)

16

V

Szabadon választható ismeretek

6

D

Diplomamunka

30

Összesen:

120

Az ajánlott tantervet tantárgyankénti bontásban az alábbi táblázat adja meg:
(Rövidítések: K: Kollokvium; C: C típusú kollokvium; G: Gyakorlati jegy)

Hogyan tovább?

(Kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítés, el­helyezkedési lehetőségek)

A kozmosz titkait kutató csillagászat iránt az utóbbi időben igen nagy társadalmi érdeklődés mutatkozik, amint az a napi sajtóból, a médiában bemutatott, illetve élőben szervezett ismeretterjesztő műsorok és előadások nagy számából is lemérhető. Természetszerűleg különösen nagy az érdeklődés a fiatalok körében, amit a csillagász szakon évről évre tapasztalt nagy túljelentkezés is mutat. Felmerülhet azonban a kérdés, el tud­nak-e a szak elvégzése után helyezkedni a felvett hallgatók? Mivel csillagász diplomát több, mint harminc éve adnak ki Magyarországon, erre nézve bőven vannak tapasztalatok.

A csillagász szakképzettség természetesen elsősorban csillagászati alapkutatások terén hasznosítható. A tapasztalat azt mutatja, hogy a végzett csillagászhallgatók mintegy fele a diploma után fiatal kutatóként vagy doktori ösztöndíjasként folytatja munkáját a hazai akadémiai és önkormányzati kutatóintézetekben, ill. felsőoktatási intézmények­ben. Ilyen intézmények pl. az MTA Csillagászati Kutatóintézete (Budapest), MTA Nap­fizikai Obszervatóriuma (Debrecen), a ELTE Csillagászati Tanszéke (Budapest), Szegedi Tudományegyetem Csillagvizsgáló, Gothard Asztrofizikai Obszervatórium (Szombat­hely), Kozmikus Geodéziai Obszervatórium (Penc), Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Csillagvizsgáló Intézete (Baja).

A csillagászathoz kapcsolódó interdiszciplináris területek (űrkutatás, űrtudomány, planetológia, űridőjárás, éghajlatkutatás, nagyenergiás fizika, geodézia, stb.) részéről is jelentkezik igény csillagász szakemberek iránt, így több friss diplomás ilyen vonatkozású intézményekben (pl. KFKI, FÖMI) dolgozik tovább.

A csillagászat mindig élen járt az új számítási eljárások kidolgozásában, s ennek folytán az utóbbi évtizedekben a számítástechnika legújabb vívmányainak alkalmazásában, sőt kifejlesztésében is. Közismert, hogy az internet használata először a csillagászat és űrkutatás területén terjedt el. Ennek köszönhetően a csillagászhallgatók Magyarországon is igen erős informatikai háttérismeretekhez jutnak. Számos esetben ezeket az ismereteket a későbbiekben számítástechnikai cégeknél kamatoztatják tovább.

Miért az ELTE?

A csillagász mesterszakon, a jelenlegi ötéves csillagász szakos képzéshez hasonlóan, folytatódni fog az a magas szintű, az elméleti és gyakorlati készségek kialakítására egyaránt hangsúlyt fektető képzés, melynek eredményeképpen az ELTE-n csillagász diplomát szerzettek nagy hányada már az elmúlt években is sikerrel pályázhatott doktori ösztöndíjas ill. fiatal kutatói állásokra hazai és nemzetközi tudományos ill. felsőoktatási intézményekben.

A kutatói pályára való felkészítésben kiemelkedő jelentősége van a Csillagászati ku­tatások módszertana ismeretkörbe tartozó tantárgyaknak, amelyek keretében a hallgatók elsajátíthatják a szakirodalom önálló használatát, a tudományos eredmények magyar és angol nyelvű előadások formájában való prezentációját, és a nyári gyakorlatok során közvetlen kutatási tapasztalatokra tehetnek szert.

Az európai integráció erősödésével párhuzamosan a kutatásban is egyre jelentősebb a munkaerő országok közötti mobilitása. Az utóbbi években egyre több diplomásunk nyert felvételt posztgraduális tanulmányokra külföldi intézményekbe.

A legtehetségesebb diákok számára további tanulási lehetőséget, ill. önálló kutatási témát biztosít a Kar hosszú évtizedek óta sikerrel működő Csillagászati Tudományos Diákköre. Diákkörünk hallgató az Országos OTDK konferenciákon rendre ott vannak a díjazottak között. Kiváló tanulmányi eredmény esetén a hallgatók kivételes tanulmányi rendet is kérhetnek, ami a kreditrendszer adta lehetőségeken túlmenően biztosítja szá­mukra a képességeiknek és érdeklődésüknek megfelelő tanulási lehetőséget.

CsatolmányMéret
PDF icon csillagasz_mester_ok.pdf71.81 KB