Biológus mesterszak

Információs anyagok a képzéssel kapcsolatban:

A 2013. évi Educatio kiállításra készített biológus MSc tájékoztató lap.

A ELTE képzései - tájékoztató füzet (2014).

A diszciplináris (generikus) szak megalkotásakor kitűzött cél az volt, hogy a szakon végzett biológushallgatók a biológia tudományának területén minél szélesebb spektrum­ban tudjanak helytállni a munkaerőpiacon. A specializált képzés helye a doktori iskola. A mesterszakon átfogó, jól megalapozott általános biológiai ismeretekre van szükség, amelyek lefedik a tudományterület ma művelt legfontosabb illetve legdinamikusabban fejlődő ágait, amelyek segítik a munkaerőpiac széles választékot adó szereplői közt az elhelyezkedés változatos lehetőségét. Az itt végzett hallgatók olyan "univerzális" szakemberekké válnak, akik képesek hosszú távú stratégiai gondolkodást igénylő munkahe­lyek betöltésére. Szemben a külföldi gyakorlattal, ahol már a mesterképzés során spe­cializált képzésben részesülnek a hallgatók, emiatt egyes területeken túlkínálat, máshol hiány jelentkezhet. Így előfordul, hogy a nálunk végzett hallgatók tudására nagyobb szükség van a fent említett feladatok ellátására.

Mindezek mellett a generikus szak szakirányai lehetővé teszik a specializált tudás megszerzését, és felkészülést a doktori képzésre.

A diszciplináris (generikus) szak megalkotásakor kitűzött cél az volt, hogy a szakon végzett biológushallgatók a biológia tudományának területén minél szélesebb spektrum­ban tudjanak helytállni a munkaerőpiacon. A specializált képzés helye a doktori iskola. A mesterszakon átfogó, jól megalapozott általános biológiai ismeretekre van szükség, amelyek lefedik a tudományterület ma művelt legfontosabb illetve legdinamikusabban fejlődő ágait, amelyek segítik a munkaerőpiac széles választékot adó szereplői közt az elhelyezkedés változatos lehetőségét. Az itt végzett hallgatók olyan "univerzális" szakemberekké válnak, akik képesek hosszú távú stratégiai gondolkodást igénylő munkahe­lyek betöltésére. Szemben a külföldi gyakorlattal, ahol már a mesterképzés során spe­cializált képzésben részesülnek a hallgatók, emiatt egyes területeken túlkínálat, máshol hiány jelentkezhet. Így előfordul, hogy a nálunk végzett hallgatók tudására nagyobb szükség van a fent említett feladatok ellátására.

Mindezek mellett a generikus szak szakirányai lehetővé teszik a specializált tudás megszerzését, és felkészülést a doktori képzésre.

Milyen előképzettséggel lehet jelentkezni?

A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszak: biológia alapszak

A mesterképzésbe való felvétel feltételei

A hallgatónak a kredit megállapítása alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján elismerhető legyen legalább 60 kredit a korábbi tanulmányai szerint az alábbi ismeretkörökben:

Természettudományos ismeretek (20 kredit): matematika, informatika, fizika, kémia - ebből kémia legalább 10 kredit;
Szakmai ismeretek (20 kredit): biokémia, sejtbiológia, molekuláris biológia, mikro­biológia, növényszervezettan, növényélettan, növényrendszertan, állatélettan, állatszervezettan, állatrendszertan, ökológia, természetvédelem.
A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 40 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a Hallgatói Követelményrendszerben meghatározottak szerint meg kell szerezni.

Elvárások

Az indítani kívánt mesterszakon a nem kutatói indíttatású, a gyengébb felkészültségű, és a kevésbé szorgalmas hallgatók várhatóan nem fognak megjelenni, ami a kiváló képességű hallgatók kimeneti képzettségi átlagszínvonalát az osztatlan képzéséhez képest mindenképpen növelni fogja. A 2007-ben indított Biológia alapszak tantervét az országos egyeztetést követően úgy alakították ki, hogy a lehetőségeket maximálisan kihasználják annak érdekében, hogy tehetséges hallgatóink eredményesen alapozhas­sák meg a mesterszakra kerülésüket, sőt, a differenciált biológiai modul lehetőségeit kihasználva, felkészülhessenek a mesterszak érdeklődésük szerinti szakirányán folytatandó tanulmányaikra is.

Pontszámítás

Hozott pontok: maximum 27 pont a 4 utolsó lezárt félév kreditekkel súlyozott tanul­mányi átlaga alapján.
Szerzett pontok: a szóbeli felvételi vizsgán elért eredmény alapján maximum 63 pont.
Többletpontok: maximum 10 pont: OTDK helyezésért 10 vagy TDK helyezésért 5 pont, kitüntetéses oklevélért 10 pont, a kötelezőn túli közép C-típusú nyelvvizsgákért 2, felsőfokúért 3, előnyben részesítésért maximum 6 pont kapható.

A mesterszak szerkezete

Szabadon választható nem természettudományos tárgy (4 kredit)
Természettudományos alapozás (4 kredit)
Biológiai alapozás (12 kredit)
Biológiai törzsanyag (15 kredit)
Szakirányú tárgyak (55 kredit)
Szaklaboratórium (30 kredit)

Szakirányok

Ökológia, evolúció- és konzervációs biológia szakirány
Az Ökológia, evolúció- és konzervációs biológia szakiránycélja olyan nemzetközi­leg is versenyképes biológusok képzése, akik korszerű, magas szintű és széles körben alkalmazható tudással rendelkeznek. A képzés diverzitása lehetővé teszi, hogy a hall­gatók elsajátítsák az ökológia (populációktól a globális folyamatokig), evolúcióbiológia, környezet- és természetvédelem, ökofiziológia, biogeográfia, hidrobiológia, taxonómia, szisztematika, társulástan, etológia, biológiai modellezés és az alkalmazott statisztika legfontosabb elméleti és gyakorlati ismereteit.
A sokoldalú képzés alkalmassá teszi a végzett hallgatókat, hogy a felsőoktatás, a kutatás/fejlesztés, a természet- és környezetvédelem hazai és külföldi intézményeiben valamint a hazai kormányzati és önkormányzati szakigazgatási szervezeteknél egyaránt sikerrel végezzék munkájukat.

Molekuláris-, immun- és mikrobiológia szakirány
A molekuláris-, immun- és mikrobiológia szakirány célja olyan kutató biológusok képzése, akik széleskörű ismeretekkel rendelkeznek a biokémia/molekuláris biológia, az immunológia és a mikrobiológia tudományterületein. A szakirányon belül a hangsúly elsősorban a molekuláris biológiai szemléletmód elsajátításán és alkotó felhasználásán van. A szakirányt elvégző biológusok képesek lesznek a névadó részdiszciplínák speciá­lis módszertana mellett, a géntechnológia, a biotechnológia, a sejtbiológia, a biofizika, a bioinformatika módszereit is felhasználva önálló kutatómunkára. Valamint az ezekhez a területekhez kapcsolható alkalmazott kutatás/fejlesztés, szolgáltatások, de akár oktatási feladatok elvégzésére is. (Mint pl. gyógyszergyári kutató-fejlesztő, molekuláris szintű agrárkutató, klinikai immunológus, környezet- és egészségiparban dolgozó mikrobioló­gus stb.). A fentieknek megfelelően az önálló alapkutatásra való elméleti felkészítés mel­ lett a differenciált szakmai anyag keretében a hallgatók sok gyakorlati ismeretet sajátí­tanak el a géntechnológia, a fehérjetudomány, a szerkezeti biológia, a drogtervezés, az "-omika" tudományok, az immunbiológia, a molekuláris és környezeti mikrobiológia, a biotechnológia területéről. A szakirány keretein belül a hallgatók a három részdiszciplínából alternatív módon vagy közel egyenlően arányban vagy az egyik irányba elkötelezetten választanak speciális tárgyakat, és ez által szereznek "elhelyezkedés-orientált" szakismeretet.

Molekuláris genetika, sejt- és fejlődésbiológia szakirány
A szakirány szervezését elsősorban az teszi indokolttá, hogy a három tudományterület gondolkodásmódja, módszertana, ismeretkincse egyre jobban összefonódik. A mai, modern tudományban szinte nincs olyan molekuláris genetikai munka, amelynek ne volna sejtbiológiai, vagy fejlődésbiológiai vonatkozása és ez fordítva is igaz.
A szakirány célja, hogy olyan képzésre adjon lehetőséget, amelyben az érdeklődő hallgatók - amellett, hogy széleskörű, alapos általános elméleti tudásra tesznek szert - megismerkedhessenek e három terület legújabb eredményeivel és felfedezéseivel, vala­mint mindazon technikákkal, amelyeket ezek elérésében alkalmaztak és alkalmaznak. A szakirány vázát egy-egy magas szintű molekuláris genetikai, molekuláris sejtbioló­giai és fejlődéstani kurzus adja, amelyre a kötelezően választható tárgyak épülnek. Ezek együttese már egyes diszciplínák részterületeit (pl. mikrobiális genetika, fejlődésgenetika, humángenetika, jelátviteli mechanizmusok, a sejtosztódás és szabályozása, a sejthalál, a transzkripció és transzláció molekuláris mechanizmusai, szövet- és szervfejlődéstan, őssejtbiológia, tumorsejtbiológia, stb.) fogja felölelni. A gyakorlatok (pl. genetika, gén­technológia, sejt- és szövettani vizsgáló módszerek, in vitro technikák, immuncitokémia/in situ hibridizáció, általános fejlődéstan, a C. elegans és a Drosophila fejlődésgenetikája, stb.) keretében az ismertetett módszereket hallgatóink készségszinten sajátíthatják el.
A szakirányt elvégzett hallgatók amellett, hogy e három tudományterületen alkalma­sak lesznek az alapkutatásban való önálló és alkotó részvételre, képzettségük alapján innovatív tevékenységet folytathatnak különösen a gyógyszerfejlesztés, diagnosztika, tumorsejtbiológia, őssejtbiológia, növénynemesítés, állattenyésztés, vadgazdálkodás, humángenetika, asszisztált reprodukció, stb. területeken.

Növénybiológiai szakirány
A Növénybiológiai szakirány célja olyan biológusok képzése, akik a növényi mole­kuláris biológia, növényi anyagcsere-élettan, növényi stressz-fiziológia területén struk­turális és funkcionális ismeretek birtokában követni tudják a növénybiológiai alapku­tatások új eredményeit valamint a növénytermesztés egyes gyakorlati kérdéseiben is járatosak. A szakirány egy speciális területet, a mikológiát is magában foglalja, főleg mikorrhiza kutatási témákkal.
A képzés során a hallgatók megtanulhatják a laboratóriumi növénynevelés körülményeit, olyan biofizikai, biokémiai, molekuláris biológiai, ultrastruktúrális, bio­technológiai és növényfiziológiai módszereket sajátíthatnak el, amelyek ismerete képessé teszi őket növénybiológiai, mezőgazdasági, környezetvédelmi (stresszfiziológiai témák) kutatólaboratóriumokban való tevékenységre, képesek önálló kísérleti munkára, és megtanulhatják a kísérlettervezés és tudományos publikálás szabályait is.

Idegtudomány és humánbiológia szakirány
Az idegtudományi képzés alapvetően a szervezet működésének idegi szabályozására fókuszál. Az élettani folyamatok sejt- és szöveti, szerveket, illetve szervrendszereket, valamint az egész szervezetet magába foglaló szintjeinek szabályozása egyaránt szere­pel az elméleti és gyakorlati képzésben. A szakirányú program főbb területei: a gerinc­telen és gerinces állatok, valamint az ember idegrendszerének felépítése, az idegsejtek fejlődése és működésének alapelvei, az idegi szerveződés makroszintjei, neurokémiai és neurofarmakológiai alapok, idegélettani folyamatok és azok vizsgáló módszerei, az elektrofiziológiai módszerek alkalmazása, biológiai ritmusok és mechanizmusaik, a viselkedés szerveződése, a pszichofiziológia alapjai, kóros idegi működések. A képzés­ben szerzett ismeretek alkalmassá teszik a hallgatókat orvosi-biológiai alap- és alkalma­zott kutatásokra, valamint gyógyszergyárak és más alkalmazott munkahelyek kutató-fejlesztő laboratóriumaiban való munkára.
A humánbiológiai képzés alapvetően a biológiai antropológia szemszögéből folyik, célja az emberek fejlődésének és a környezeti feltételekhez való adaptálódási folyamatainak, bio-diverzitásának megismertetése törzsfejlődési és egyedfejlődési szinten. Ebbe a képzési irányba tartozik a történeti népességek biológiai rekonstruk­ciójához szükséges gyakorlati ismeretek és módszerek valamint az élő ember biológiai életkorának, testösszetételének, testalkatának elemzésére alkalmas módszerek oktatá­sa megismerése. Az így képzett hallgatók egyrészt alkalmasak a régészeti és történeti kutatásokba bekapcsolódva a történeti populációk eredetének és életmódjának a vizs­gálatára, másrészt az emberi egyedfejlődés orvosi-biológiai, epidemiológiai szemléletű antropológiai vizsgálatára.

Hogyan tovább?

(Kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítés, el­helyezkedési lehetőségek)
Az egységes szak tapasztalataira támaszkodva viszonylag könnyen prognosztizálható a biológus MSc-n végzett hallgatók iránti igény. A korábban végzettek alkotják jelenleg a tudományegyetemek biológia tanszékein dolgozó oktatók és kutatók zömét, de emel­lett jelen vannak számos agrár- és egészségtudományi tanszéken. Nagy számban alkalmaznak biológusokat az MTA kutatóintézeteiben, az MTA TKI hálózatában, a gyógyszergyárakban és molekuláris biológiai termékek előállításával foglalkozó vállalatoknál. Jelen vannak az agrárintézményekben, az állattenyésztésben és növénytermesztésben, a növényvédelmi intézményekben, az ökológiai és környezetvédelmi hálózatokban, a természetvédelemben, a vadgazdálkodásban, az ÁNTSz hálózatában, az élelmiszeriparban, mindezen intézményrendszerek kutatóhelyein és alkalmazott intézményeiben is. A kiadott diploma nemzetközi elismertségét jelzi, hogy külföldi (EU és EU-n kívüli) egyetemek és kutatóhelyek is szívesen alkalmazzák az osztatlan képzésben végzett hall­gatókat kutatói álláshelyeken, ösztöndíjakon vagy PhD hallgatóként, bármiféle külön­bözeti vizsga előírása nélkül

Konkrét foglalkoztatási igények

  • Doktori képzés: a felsőoktatási intézmények és a kutatóintézetek személyi állományának folyamatos fenntartásához kívánatos az MSc szakon végzettek legalább 20-25%-ának beiskolázása.
  • Kutatóhelyek: az MTA, az MTA TKI, a minisztériumok által fenntartott kutatóhelyek, a Nemzeti Parkok, múzeumok, civil szervezetek által fenntartott kutatóhelyek vezetői és beosztott kutatónak végzettsége gyakran biológus.
  • Ipar: a high-tech, innováció vezérelte vállalkozások a biotechnológiai ipar, a gyógyszeripar és a műszergyártás területén szívesen támaszkodnak jól képzett biológusokra. Mezőgazdaság és élelmiszeripar: a termékfejlesztés és a minőségellenőrzés területén számít biológus végzettségű szakemberekre.
  • Szolgáltatói szféra: az egészségipar (klinikai és kórházi laboratóriumok, diagnosztikai és ÁNTSz laborok) és a környezetipar (vízművek, környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási cégek) keretein belül számos feladat megoldására alkalmazhatók az e szakon végzettek. Újabban egyes kereskedelmi cégek (műszer-, gyógyszer- és vegyszerkereskedelem) is vesznek fel ilyen végzettségű szakembereket.
  • Szakértői feladatok: hatósági, kormányzati és bírósági, valamint egyéb szakértői munkák elvégzésére a természet- és környezetvédelem területén használható ez a végzettség.

Miért pont az ELTE?

A biológiai kutatások fejlesztése a kezdetektől fogva egységet képezett az oktatási szervezeti fejlesztésekkel. Ez végeredményben azt eredményezte, hogy egyetemünkön alakult ki Magyarország legdifferenciáltabb biológiai szakterülete. A TTK Biológiai Intézete 12 tanszékből (Állatrendszertani és Ökológiai Tanszék, Anatómiai, Sejt- és Fejlődésbiológiai Tanszék, Biokémiai Tanszék, Embertani Tanszék, Etológiai Tanszék, Élettani és Neurobiológiai Tanszék, Genetikai Tanszék, Immunológiai Tanszék, Mikro­biológiai Tanszék, Növényélettani és Molekuláris Növénybiológiai Tanszék, Növényrend­szertani és Ökológiai Tanszék, Növényszervezettani Tanszék) és néhány egyéb labo­ratóriumból (pl. Proteomikai laboratórium), tudományos műhelyből szerveződik, és tudományos kutatásaival gyakorlatilag átfedi a mai biológia összes hagyományos és feltörekvő ágazatát. Ebben a kutatómunkában, valamint főképpen budapesti külső, színvonalas egyéb kutatóhelyek (MTA kutatóintézetek: pl. Enzimológiai Intézet, orvos­egyetemi és egészségügyi kutatóhelyek, pl. SOTE, Központi Orvostudományi Kutató In­tézet stb.) munkájában kutatói indíttatású hallgatóink igen eredményesen vesznek részt, amit kiváló tudományos diákköri és diplomamunkájuk, valamint megfelelő végzés utá­ni elhelyezkedésük és pl. eredményes külső, részben pl. orvosegyetemi, illetve külföldi doktori ösztöndíj pályázataik is mutatnak. A kutató- és másféle biológiai szakemberek képzésének feltételei az ELTE esetében nem csupán a Biológiai Intézeten belül, hanem az egyetem tudományos környezetében is kedvezőek. Például hallgatóink diákköri és szakdolgozati kutatómunkájukat, részben vagy egészben, több más egyetem vagy ku­tatóintézet laboratóriumaiban is végezhetik.

CsatolmányMéret
PDF icon biologus_mester_ok.pdf68.4 KB