Anyagtudomány mesterszak

Információs anyagok a képzéssel kapcsolatban:

A 2013. évi Educatio kiállításra készített anyagtudomány MSc tájékoztató lap.

A ELTE képzései - tájékoztató füzet (2014).

Az anyagtudományi szakon olyan szakemberek képzése a cél, akik kellő természet­tudományos, magas színvonalú anyagszerkezeti, anyagismereti, és anyagvizsgálati ismeretekkel rendelkeznek, és alaposan értik a technológiai folyamatok mögött meg­húzódó fizikai és kémiai alapjelenségeket. E cél eléréséhez szükség van több hagyo­mányos diszciplína átfogó ismeretére. A legfontosabb ilyen hagyományos alapismeret a kémia és a fizika tárgyköréhez tartozik, de kiegészítésül a biológiának is egyre nagyobb a szerepe. A szak hallgatói megismerik az anyagok szerkezetét, tulajdonságait, felhasználásukat és tervezhetőségüket. Az anyagtudomány az alaptudományok által feltárt törvényeket az anyag tudatos átalakítására alkalmas eszközökként alkalmazza és fejleszti tovább. Az anyagtudomány célja az anyagok belső struktúrája (az atomitól a mikrométeres léptékig) és az anyagi tulajdonságok közötti összefüggések megértése, és ezen összefüggések felhasználása új tulajdonságú anyagok, vagy komplex funkciók el­látására képes szerkezetek kialakításakor. Az anyagmérnöki képzéshez képest az anyag­kutató képzésben a természettudományos ismeretek dominálnak, kisebb a műszaki és technológiai tervezésre felkészítő ismeretek aránya. Széleskörű természettudományos ismeretek birtokában képesek kutató-fejlesztő munkára, illetve doktori iskolák program­jaiba való bekapcsolódásra, a természettudományok (fizikus, vegyész vagy biológus is), illetve mérnöki tudományok területén.

Milyen előképzettséggel lehet jelentkezni?

1) A bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: kémia, fizika és az anyag­mérnöki alapképzési szak.
2) A bemenethez meghatározott kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: a természettudomány képzési területről: biológia, környezettan, földtudomány alapképzési szakok; a műszaki képzési területről: a vegyészmérnöki, a biomérnöki, a környezetmérnöki, az energetikai mérnöki, a gépészmérnöki, a villamos­mérnöki, a mechatronikai mérnöki alapképzési szakok.
3) Meghatározott kreditek teljesítésével vehetők figyelembe továbbá: azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad.

Pontszámítás

Hozott pontok: Maximálisan 45 pont A jelentkezésre jogosító végzettségre vezető tanulmányok teljes idejére számolt, kredittel súlyozott tanulmányi átlag 7,2-szerese a záróvizsga eredményének 1,8-szorosa. Nem kredit rendszerű képzés esetén a kreditértéket a heti óraszám helyettesíti. (Ha a jelentkezésre jogosító végzettség meg­szerzése óta több mint három év eltelt, a szerzett pontok értéke megegyezik a felvételi vizsgán szerzett pontokkal.)
Szerzett pontok: Maximálisan 45 pont szerezhető a szóbeli felvételi vizsgán. A szóbe­li felvételi vizsga alapját minden, a mesterképzésbe történő belépés előzményeként elfogadható alapképzési szak szakmai törzsanyaga alkotja. (További részletek: http://anyagtudomanyMSc.elte.hu vagy http://metal.elte.hu/anyagtudMSc)
Többletpontok: Maximum 10 pont: ha a felvételiző a felvételinél figyelembe vett előtanulmányai során kitüntetéses oklevelet szerzett 10 pontot kap. Intézményi vagy országos TDK konferencián elért 1-3. helyezésért illetve országosan meghirdetett szak­mai versenyen szerzett 1-3. helyezésért, tudományos lapban megjelent vagy elfogadott tudományos közleményért 5 pont szerezhető. Ismeretterjesztő lapban megjelent cikkért valamint TDK dolgozat készítése és előadása 2 pont. A kötelezőn túli középfokú C tí­pusú nyelvvizsgáért 2, felsőfokúért 3, előnyben részesítésért maximum 6 pont kapható.
A felsorolt jogcímek alapján minden független többletteljesítményért jár többletpont, de egy többletteljesítmény csak egy címen vehető figyelembe.
Csatolandó dokumentumok
A jelentkezésre jogosító felsőfokú végzettség oklevele és a leckekönyv teljes m᭕ solata.
A jelentkezés előfeltételét képező felsőfokú tanulmányokat igazoló egyéb doku­• mentumok másolata, ha azokat a fenti oklevél és leckekönyv nem tartalmazza teljes körűen.
Szakmai önéletrajz és motívációs levél•
Az eredeti dokumentumokat a felvételi vizsgán be kell mutatni.

A mesterszak szerkezete

Tanulmányi területek

kredit

óra*

Alapozó ismeretek

20

20

Szakmai törzsanyag

40

37

Differenciált szakmai anyag

24

23

Szabadon választható tárgyak

6

6

Diplomamunka

30

-

kredit / óra összesen: 

120

86

* a kontaktórák heti számának összesítésével kapott adat
A mesterszak tárgyainak listája:

Törzsanyag tantárgyai

félév – heti óraszám

kr

ért

 

1

2

3

4

 

 

Anyagfizika I

 

2

 

 

3

v

Anyagfizika II

 

 

2

 

3

v

Kémiai anyagtudomány I

2

 

 

 

3

v

Kémiai anyagtudomány II

 

2

 

 

3

v

Szilárdtestfizika

 

 

2

 

2

v

Korszerű kerámia anyagok

 

 

2

 

2

v

Bevezetés a mikro- és nanotechnológiába

 

 

2

2

4

v

Bioanyagok

 

 

 

2

2

v

Polimerek

 

 

2

 

2

v

Anyagtudomány szerkezetvizsgálati módszerei

2

2

 

 

4

v

Anyagvizsgálati módszerek laboratórium

 

4

 

 

4

gyj

Kémiai preparativ gyakorlat az anyagtudományban

 

4

 

 

4

gyj

Anyagszerkezet vizsgálati laboratórium

 

 

5

 

4

gyj

óraszám/kredit összesen

4

14

15

4

40

 

Jelmagyarázat: kr = kredit; ért = értékelés; v = vizsga; gyj = gyakorlati jegy

Hogyan tovább?

(Kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítés, elhelyezkedési lehetőségek)

A szak interdiszciplináris jellege széleskörű természettudományos ismeretek biztosít. Ennek birtokában az MSc diplomával rendelkezők be tudnak kapcsolódni az anyagtudományi kutató-fejlesztő munkákba, illetve különböző tudomány területek doktori iskoláinak programjaiba; mind a természettudományok (fizikus, vegyész vagy biológus is), mind a mérnöki tudományok területén.

Az anyagtudományi szakon végzett hallgatók számára sokféle és nagy számú elhelyezkedés biztosított mind az ipar, mind a kutatás területén. A vegyész és fizikus szakon belül az anyagtudományi szakirányokon eddig végzett hallgatók az alábbi munkahelyeken tudtak elhelyezkedni:

Kutató Intézetek

Anyag- és Környezetkémiai Intézet, MTA-Kémiai Kutatóközpont
MTA-Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet
MTA-Szilárdtest Fizikai és Optikai Kutatóintézet
Bay Zoltán Anyagtudományi és Technológiai Intézetek:
BAY-ATI, BAT-NANO, BAY-BIO
Anyagtudományi Intézet, Miskolci Egyetem
Műszaki és Anyagtudományi Intézet, Szegedi Egyetem
Anyagtudományi és Gyártástechnológiai Intézet, Budapesti Mőszaki Fiiskola
Anyagtudományi és Technológia Tanszék, BME
Fizikai kémiai és Anyagtudományi Tanszék, BME
Fizikai Intézet, ELTE
Kémiai Intézet, ELTE
Cégek
Semilab Zrt.
FCI FURUKAWA COMPOSITE INSULATOR LTD. HUNGARY
GE Hungary Rt.
Technoorg-Linda Kft.
Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft.
MEDIMETAL Kft
ALBAnano Kft
Comergen Inc. Alternatív energia, nanotechnológia, katalízis
THALES Nanotechnológiai Kutató-fejlesztő Zrt.
Metrimed Orvosi Műszergyártó Kft.
Soft Flow  Hungary Kft.

Külföldi elhelyezkedés, doktori, posztdoktori ösztöndíjak is jelentős számban állnak a végzett hallgatók rendelkezésére, az Európai Unióban az egyik legjobban támogatott kutatási terület az anyagtudomány (ezen belül a bioanyagok és nanotechnológiai kutatások). „REPORT ON EU FRAMEWORK PROGRAMME 7: Nanosciences, Nanotechnologies, Materials and new Production Technologies: €3,500M”

Miért pont az ELTE?

Anyagtudományi mesterszak idáig nem volt Magyarországon. Ezen az interdiszciplináris, több tudomány területét érintő szakon nem mérnököket, hanem anyagkutatókat képzünk, vagyis nem a technológiai, nem a mérnöktudományok kapnak hangsúlyt a képzésben, hanem a természettudományok; fizika, kémia, valamint kiegészítő tudományterületként biológia, matematika, informatika. Az anyagtudomány a kor legizgalmasabb kihívásaira igyekszik megoldást, választ találni. Néhány tetszőlegesen kiválasztott példa az anyagtudományi kutatások területéről:

“Aerogélek”: a világ legkönnyebb anyagai.
A szilika aerogél 15 Guinness-rekordot tart; a világ legkönnyebb, legjobb hő- és hangszigetelő, legnedvszívóbb, stb. anyagai. Egy 18 mm-es aerogélréteg megvéd -130 oC-os hidegtől is. Egy 6 mm-es szilika aerogélréteg megvéd egy 1 kg-os dinamitrúd közeli robbanásától.

„Szénnanocsövek”
Alkalmazásuk: nanoelektromechanikai rendszerként gigahertz tartományban működnek, érzékeny mechanikai szenzorok, ultra éles pásztázó mikroszkóp tűcsúcsok, nanoméretű gyógyszer célba juttató eszközök, stb. Ráadásul szálerősítésű kompozitok töltőanyagai, új, extrém tulajdonságokkal rendelkező összetett anyagok kialakításához.

“Nanoméretű részecskék “kvantum pöttyök”
A funkcionális, mágneses, fluoreszecens, és gyógyszerhordozó nanorészecskék egyre nagyobb szerepet kapnak a korszerű diagnosztikában és gyógyászatban.

“Bioanyagok”
Pl. vérrel érintkező polimerek
Jelentősen csökkentett trombusképződés a CNT alapú kompozitból készült mikrokatéter felületén. Az élő szervezettel való összeférhetőség – a biokompatibilitás – elengedhetetlen feltétele a bioanyagok orvosi alkalmazásának.

“Intelligens anyagok”
Az intelligens, vagyis a külső hatásokra (hőmérséklet, fénysugárzás, pH, stb.) jól észlelhető változással reagáló (reszponzív) rendszerek a gyógyászattól a molekuláris elektronikáig számos területen hasznosíthatóak.

CsatolmányMéret
PDF icon anyagtudomany_mester_ok.pdf60.75 KB