Az egyetem, és a kar története

Az egyetem...

Egyetemünket 1635-ben Pázmány Péter esztergomi érsek alapította Nagyszombat városában. Ezzel az Eötvös Loránd Tudományegyetem Magyarország legrégebbi, folyamatosan működő egyeteme. A Felvidéken működő jezsuita rend által alapított egyetem kezdetben teológiai és bölcsész karral rendelkezett, majd röviddel az alapítás után jogi karral egészült ki. 1769-ben megalakult az orvosi fakultás, ezzel teljes szerkezetű klasszikus európai egyetemmé vált.

1777-ben költözött az egyetem Pest-Budára, a következő másfél évszázadban folyamatosan fejlődött az intézmény, a XX. Század elejére Magyarország legnagyobb kutatási központjává vált . Több európai és világhíres kutató oktatott a katedráin, Európa egyik vezető egyeteme lett, több mint 8000 hallgató tanult a különböző területeken. Az egyetem 1921-ben vette fel  Pázmány Péter nevét.

A második világháború után kivált az egyetemből a hittudományi és az orvosi képzés, 1949-ben pedig Bölcsészeti Kartól önállósulva létrejött a Természettudományi kar. 1950-ben az egyetem felveszi Eötvös Loránd nevét.

Az ELTE mai szerkezete a 2000-es évek elején jött létre. Ekkor csatlakozott az egyetemhez a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Főiskolai Kar, valamint a Tanító- és Óvóképző Főiskolai Kar. Az informatikai, a pedagógia-pszihológiai és a társadalomtudományi képzés önállósulásával pedig létrejött a ma is működő nyolc karból álló egyetemi struktúra.

Kar neve Alapítás éve Címe

Állam- és Jogtudományi Kar

1667 Budapest, Egyetem tér 1-3.

Bölcsészettudományi Kar

1635 Budapest, Múzeum krt. 4/A.

Informatikai Kar

2003 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/C.

Pedagógiai és Pszichológiai Kar

2003 Budapest, Kazinczy u. 23-27.
Társadalomtudományi Kar 2003 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.

Természettudományi Kar

1949 Budapest, Pázmány Péter sétány 1/A.
Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Kar 1900,
az ELTE kara 2000 óta
Budapest, Ecseri út 3.

Tanító- és Óvóképző Kar

1869, az ELTE kara 2000 óta Budapest, Kiss János altb. u. 40.

...és a kar története

Egyetemünkön az alapítás óta folyt a természettudományok kutatása és oktatás, 1949-ig a Bölcsésztudományi Kar keretében. A természettudományok intenzívebb fejlesztése érdekében a Bölcsésztudományi Kar 22 tanszékéből és intézetéből, valamint a Botanikus Kertből, a Fizikai-Kémiai és Embertani Intézetekből 1949. május 16-i hatállyal létrehozták az önálló Természettudományi Kart.

Érdekesség, hogy 1953-ban két részre osztották a kart, pár évig külön működött a Matematikai-, Fizikai-, Kémiai Kar valamint az Élet- és Földtudományi kar.

A karon olyan híres magyar kutatók dolgoztak (a teljesség igénye nélkül)  mint Békésy György, Detre László, Eötvös Loránd, Fejér Lipót, Hell Miksa, Hevesy György, Jedlik Ányos, Kitaibel Pál, Lóczy Lajos, Ortvay Rudolf, Riesz Frigyes, Soó Rezső, Egyed László, Winkler Lajos, akik valamennyien a magyar és a nemzetközi tudományos élet kiválóságai voltak.

Nagy változás volt a kar életében, amikor 2001-ben két új épületben, az északi és déli tömben nyert végleges elhelyezést Lágymányoson, a Petőfi híd és a Lágymányosi híd közötti Duna-parton.

2003. szeptember 1-jétől az Informatika Tanszékcsoport és a Térképtudományi Tanszék az újonnan létrehozott Informatika Karhoz került. A megszűnt Tanárképző Főiskolai Kar természettudományos tanszékei Karunk megfelelő intézeteiben folytatják tevékenységüket.

Karunkon öt szakterület keretében 5 intézet és a dékán közvetlen irányítása alatt további 1 oktatási-szervezeti egység és 1 oktatást segítő szervezeti egység működik.